Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Füred és környéke, kirándulás a szomszéd településekre képes leírás - Balatonfüred.tlap.hu
részletek »

Füred és környéke, kirándulás a szomszéd településekre - Balatonfüred.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: balatonfured.tlap.hu » Füred és környéke, kirándulás a szomszéd településekre
Keresés
Találatok száma - 13 db
Alsóörs Veszprém megyében

Alsóörs Veszprém megyében

Alsóörs Veszprém megyei község, a Balaton északi partján. Alsóörs a 71-es főút mentén helyezkedik el, megközelíthető vitorláshajóval, vasúton a Székesfehérvár-Balatonfüred- Tapolca-vasútvonalon, 1909 és 1969 között vasút kötötte össze Veszprémmel, most csak autóbuszjárattal lhet közvetlenül eljutni. A legnevezetesebb épülete a Török-ház, mely a falu dombon épült részén épült 1500 körül, késő gótikus stílusban. A ház ma kiállítóhelyiségként funkcionál. Nevezetes épülete a román és gótikus 13. századbeli református temploma, amelynek festett famennyezete 1721-ből való. A templomot barokk stílusban felújították 1807-ban. A falu határában vörös homokkő bánya üzemelt, ennek köszönhető, hogy sok vörösköves épület és kerítés látható a környéken. A bányát bezárták és rehabilitálták, most amfiteátrumnak látszik a hegyoldalban. A községnek kézilabda- és futballcsapata van, jelentős íjász-, vízisport- és vízitúraélet zajlik nyaranta. Rendelkeznek sportcsarnokkal. A Balaton-átevező túraversenyen olyan járművel kell az Alsóörs-Siófok-Alsóörs 22 km-es távolságot teljesíteni, melyet emberi erő hajt. A hagyományoknak megfelelően nem elsősorban a bajnoki cím elnyerése vagy a nyolc kategória aranyérmének a begyűjtése a résztvevők célja, hanem az, hogy remekül szórakozzanak, sportoljanak. Vöröskereszt: A község egyik legrégibb szervezete, melynek 120 fős tagsága van. Még a rendszerváltás előtt ..

Balatonszőlős, a Tihanyi félsziget mögött a Balatontól 6 km-re

Balatonszőlős, a Tihanyi félsziget mögött a Balatontól 6 km-re

Balatonszőlős, a Tihanyi félsziget mögött, a Balatontól mintegy 6 km-re, az ún. pécsely - szőlősi medence keleti felében helyezkedik el. Először 1121-ben említik hitelesen. Jelenleg használatos nevét 1758-ban olvashatjuk először. Balatonszőlős e hatszázfős kisközség festői természeti környezetben fekszik a Balatoni Nemzeti Park kapujában (Balaton), a Szőlős-Pécselyi medencében. Az idelátogatók egész évben élvezhetik, érezhetik a táj nyújtotta lehetőségeket kerékpáron, lóháton vagy gyalogosan. A települést körülölelő lankákról lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre. A Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület nyitott pincéi a helyi borok mellett gasztronómiai élményekkel kínálják vendégeiket családias környezetben, harmóniában a minden évszakban elbűvölő tájjal. A legkorábbi letelepedésre utaló nyomokat egész Balatonszőlős területén megtaláljuk. A jelenleg ismert legősibb településmaradványok az újkőkor időszakából (i.e. 3-4. század) származnak. A szegényes telepmaradványok után a rómaiak nyomait már jóval markánsabban lelhetjük fel. A Pécselyre vezető országút mentén egy római kori tanyagazdaság nyomait találták meg még a 19. század végén. Récsey Viktor 1891-es ásatását, 1961-ben a veszprémi múzeum szakemberei is igazolták. A 6-7. század homályos időszaka után, az avarok 8-9 századi megtelepedése a következő stabil pont Szőlős történetében ...

Csopak - egész évben!

Csopak - egész évben!

CSOPAK festőien szép környezete vonzza a művészeket, az üdülni, pihenni vágyókat, a természet rajongóit. Strandjának vize, a csopaki bor különleges zamata, az üdítő savanyúvíz, a Csopak táncegyüttes, a Csopaki Nyár gazdag programjai, és Csopak lakóinak kedves vendégszeretete várja az idelátogatókat. Csopaki borok A település területe évezredek óta lakott. Találtak itt kelta, avar és római kori leleteket. Már a rómaiak foglalkoztak e tájon szőlőműveléssel és borászattal. Csopak település különleges szépségét: a tagolt Balaton-part, a nádasokkal övezett két parti öböl, a hegyekre fölkúszó szőlősorok, a köztük meghúzódó régi pincék, és a községet északról koszorúzó, fákkal borított Csákány- és Öreg-hegy adja. Csopak őrzi és ápolja hagyományait. A középső falurész szinte egymáshoz támaszkodó, ódon házai a régmúlt népi építészetét jelenítik meg ... Csopak története: A 'csopaki riviérát' a világhírű geológus és geográfus, Lóczy Lajos (1849-1920) illetékes bemutatni, akinek Csopak nyugati szélén volt a villája, és 1891-től 28 éven át irányította a Balaton és környéke kutatásán fáradozó 60 kiváló tudós munkáját. Az őskori, az ókori és a népvándorlás kori népek is megkedvelték e gyönyörű tájat, a 'csopaki riviérát'. A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban igen gazdag és jó megélhetést biztosító területen szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek régészeti hagyatéka ...

Balatonfüred magazin hírek
Kálnay Adél kapta a Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját
Kálnay Adél kapta a Salvatore Quasimodo... Kálnay Adél kapta Ami marad című verséért az idei Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny fődíját, a különdíjat pedig Zsávolya Zoltánnak ítélték oda John Keats Rómába indul című művéért. Idén kétszáz pályázó négyszáz verssel nevezett a versenyre. Cserép László, a Salvatore Quasimodo Alapítvány titkára szombaton az MTI-nek elmondta, hogy a 25....
Egymilliárddal többért épül a vizes vb-re a balatonfüredi mélygarázs
Egymilliárddal többért épül a vizes... A vizes világbajnokság egyik fejlesztéseként mélygarázs épül Balatonfüreden....
A füredi uszoda építésének különleges története - Hogyan térítenek el több százmillió forintot
A füredi uszoda építésének... Bár vízparti település, Balatonfüreden még sincs komoly hagyománya a...
Csopak a B.füredi kistérségben

Csopak a B.füredi kistérségben

Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben. Fekvése: A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár-Balatonfüred- Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik ... Története: Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a ...

Felsőörs a Balatoni régióban

Felsőörs a Balatoni régióban

Felsőörs község Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben. A község nevezetessége Árpád-kori temploma. Gazdag faragásokkal, egyedi építészeti megoldásokkal díszített temploma a környék egyik legérdekesebb műemlékévé avatja az egykori prépostsági templomot. A gazdag kiállítás a királynéi székhely, Veszprém közelségével értelmezhető. A templom egykor egy torony építésével kezdődött. Ennek bizonyítéka, hogy a templom régészeti föltárása során megtalálták a ma már belső falak külső díszítését és lábazat-kialakítását. A torony továbbépítésével alakították ki a ma is látható templomtestet, a háromhajós templomot. Ennek keleti apszisa félköríves és elképzhelhető, hogy egykor itt is rotunda állott, temetővel körülvéve. A temetőt az ásatás során megtalálták. A nyugati bélletes díszkaput is, és a belső tér oszlopfőit is gazdag kőfaragások díszítik. Egyedi megoldású az a hármas ikerablak is, melynek oszlopait fonatos szalagok kapcsolják össze ...

Hirdetés
Paloznak község Balatonfüredi kistérségben, Veszprém megye

Paloznak község Balatonfüredi kistérségben, Veszprém megye

Paloznak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben. Első írásos említése a Veszprém-völgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település. A falu lélekszáma 412 fő (2008). A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott. A két meghatározó tevékenység a borászat és a turizmus, jellemző még a vadászat és a halászat is erre a területre. Paloznak a Balaton északi-partján? a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart vagy más néven Barka-tó a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és ...

Tihany - Tihanyi-félsziget

Tihany - Tihanyi-félsziget

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Régészeti leletek tanúskodnak a vaskori és bronzkori helyben lakókról, de voltak itt római telepesek is, akiknek itt volt vízi átkelőhelye a Balatonon. A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben) Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend (tyiho) szóban keresendő. A másik eltűnt emlék: A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai ...

Tihanyi apátság, bencés apátság

Tihanyi apátság, bencés apátság

A tihanyi apátság egy bencés apátság, amelyet Tihanyban, a Tihanyi-félsziget hegyláncának kelet felé meredeken leszakadó szélén alapított I. András király 1055-ben Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére ... Alapítása: A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar nyelvű oklevél. Latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzik. Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostornégyszög, mely nyugaton a templomnál rövidebb volt. Napjainkra csaknem valamennyi középkori építmény úgyszólván nyomtalanul eltűnt, mintegy tucatnyi kőfaragványt és a szinte érintetlenül ránk maradt altemplomot nem számítva. Az apátság a középkortól: A tatárjárás (1241-1242) nem okozott pusztítást az apátság épületében és birtokaiban sem. Ezt követően épült ki a kolostort körülvevő erődítmény, bár valamiféle védőfal korábban is lehetett. A kolostor életében a török-magyar harcok hoztak igazán gyökeres fordulatot. A szerzetesi élet 1534-ben megszűnt, az erődített kolostor a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált. Az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a szerzetesi élet minden tárgyi emléke elpusztult Tihanyban. A katonaság 1674-ben adta vissza eredeti rendeltetésének a templomot. Egy váratlan, tragikus tűzvész azonban 1683-ban a kolostori ...

Tihanyi-félsziget - ami valaha sziget volt - Belső-tó, templom

Tihanyi-félsziget - ami valaha sziget volt - Belső-tó, templom

A Tihanyi-félsziget - ami valaha sziget volt, csak a vízszint csökkenésével kapcsolódott a parthoz - a Balaton, és nem túlzás, hogy Magyarország egyik legszebb vidéke: a lenyűgöző tájképi értéke mellett néhány négyzetkilométeren olyan geológiai, növény- és állattani, valamint történeti emlékeket őriz, ami párját ritkítja. Tihanyi-félsziget, Megközelítése, részei - Tihany szárazon a 71-es úton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg. A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található. Vízen a település a Szántód és Tihany között nem az egész éven át közlekedő kompon, (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál. A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni (Bozsai öböl). A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér ...

Hirdetés
Tótvázsony - Balaton-felvidék

Tótvázsony - Balaton-felvidék

Tótvázsony község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben. Tótvázsony a Balaton-felvidék egyik festői szépségű medencéjében, a Vázsonyi-medence keleti részén, a Veszprém-tapolcai úttól délre fekszik, Veszprémtől 14, Balatonfüredtől 10 km távolságra. Az 1200 lelkes falutól északra a Balaton-felvidék nyúlványát képező Csatár-hegy, és hegyes-völgyes erdővonulatok találhatók. Határát átszeli a Vázsonyi-Séd patak. A település északon Szentgál, nyugaton Nagyvázsony és Barnag, keleten Nemesvámos és Hidegkút földterületeivel határos, délen Pécselyen, Balatonszőlősön és Aszófőn át érjük el a Balatont. A 440 lélekszámú Hidegkút falucska a Balaton-felvidék két mészkőkúpja, a Recsek-hegy és a Nagy-Gella közötti völgyben bújik meg. Határában ered a Hidegkúti-Séd patak. A település kialakulásához a hideg, friss vizű karsztforrás is hozzájárult. A Recsek-hegy kilátójáról ellátni egészen a Balatonig. A település katolikus temetőjében nyugszik. Savanyó Jóska a legenda szerinti utolsó bakonyi betyár. Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor kirabolták Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót. Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. 1883-ban országos körözést adtak ki ellene és ezer forintos díjat tűztek ki fejére. 1884-ben statáriumot hirdettek elfogatására. Ez év májusában mulatozás közben került ...

Veszprém, megyei jogú város

Veszprém, megyei jogú város

Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprím) megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város. A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30-40 méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak (szegek) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze. A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint egyenetlent, dimbes-dombost jelentett, utalva ...

Veszprémi állatkert, a legszebb fekvésű álltatkertje hazánknak

Veszprémi állatkert, a legszebb fekvésű álltatkertje hazánknak

A veszprémi állatkert minden bizonnyal legszebb fekvésű állatkertje hazánknak, mivel a Fejes-völgyben kapott helyet immár közel fél évszázada. Bár a csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent, ám a fejlesztést igencsak megnehezítik a meredek, sziklás hegyoldalak. A bejárat közeli rész: Jelenleg a látogatóknak a természeti környezet általi lenyűgözésére elsősorban a bejárat utáni részen lenne szükség, mivel sajnos a pénzhiány miatti lassú fejlesztés eddig épp ezt a területet kerülte el. A bejárat után a csimpánzokkal találkozunk, akik jelenleg még egy szűk ketrecben élik mindennapjaikat. Bár az állatkert munkatársai környezetgazdagítással próbálják Mónikának és Taksonynak minél komfortosabbá tenni férőhelyüket, az igazi megoldás egy új csimpánzház és -kifutó építése lenne. Erre a tervek már évek óta készen vannak, pénz azonban nincs az építkezéshez - így a ketrec előtti perselybe szívesen fogadják az állatkert munkatársai, és természetesen a csimpánzok is a látogatók adományait.A régi majomház és az elmúlt években hüllőbemutatóként funkcionáló épületek jelentős átalakítás folyamatában vannak: a közeljövőben Trópusi házat alakítanak ki belőlük. Ennek első szakasza 2007-ben fejeződött be, a régi kismajomházból kialakítva a komplexum fogadói terét. Itt korszerű mosdókat, az állatkert saját ajándékboltját, és kisebb időszaki kiállítások ...

Veszprémi vár és rövid története

Veszprémi vár és rövid története

Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen emelkedik, melyek közül az egyiket koronázza a festői szépségű, barokk palotákkal beépített vár tömbje. A vár rövid története: Már a XI. században jelentősebb település alakult ki a Séd patak mentén, amit Szent István királyunk az egyik katolikus püspökség székhelyének jelölt ki. A Szent Mihály székesegyházat oltalmazó várfalak a meredek szakadékos hegyoldalak szélén húzódtak végig. A XIII. század végén sokat szenvedett a veszprémi püspökség a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Anjou Károly király a XIV. század első harmadára legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a XVI. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. A hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár. A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek el, így a továbbiakban Veszprémben a Habsburg császár és király ...

Tuti menü